A román fegyveres erők korszerűsítése 2020-ig elérendő fontos cél, aminek eléréséhez Románia vállalta, hogy a GDP 2 százalékot fordítja majd katonai felszerelésre. Más projektekkel szemben, melyeket mi, népként csak várunk és várunk, mint például a Bukarest–Brassó autópálya esetében, egy Oroszország közelében lévő NATO-tagország védelmi projektjei nem tűrnek halasztást.
(adevarul.ro)
A hadsereg éve vagy a botrány éve?
Mihai Fifor védelmi miniszter már többször megemlítette a sajtóban, hogy 2018 a haditengerészet éve, az az év, amikor végre a haditengerészet is olyan korszerűsítésekben részesül majd, melyekre a szárazföldi és légi erők esetében már sor került. A jelenleg tényleg 60-as évekhez méltó flottával rendelkező román haditengerészet pedig tényleg megérdemel egy korszerűsítést, nemcsak a feszült geopolitikai helyzet, de az olyan szokványosabb küldetések miatt is, mint amilyen a fegyver- és kábítószer-csempészet elleni harc, ami mégiscsak jogos célnak számít.
Tehát idén egyre gyakrabban megjelent a sajtóban a haditengerészeti beszerzési program témája. Ennek keretében négy többfunkciós korvettet vásárolnának és két Type 22 jellegű meglévő fregattot korszerűsítenének.
Még ki sem jelölték a győztes konzorciumot, máris olyan hangok vannak, hogy hiányzik az átláthatóság és egyesek kivételezésekre gyanakodnak. Ezek pletykákon alapulnak és a legkevésbé sem műszaki természetű érveken, híján vannak bárminemű logikának és a botrányokozás a céljuk. De legyünk komolyak, amikor egy NATO- és EU-tagállam azt a direktívát kapja, hogy fordítsa GDP-je 2 százalékát a hadiiparra, akkor biztosra mondható, hogy az egész nyugati világ rajtunk tartja a szemét.
A gond akkor jelentkezik, amikor az online gyártott botrány a valódi világban kezd megjelenni.
Kínos pillanatok Iohannis sajtókonferenciáján
A szeptemberi, bukaresti Három Tenger Kezdeményezés konferencián a 12 társult állam szintjén felmerült a védelem témája. Bár Franciaország nem tartozik közéjük, a konferencián kínos fordulatra került sor, amikor a román haditengerészet beszerzési szerződésért versengő egyik cég, a francia MBDA rakétagyártó alelnöke, Didier Philippe, a felszólalási rendtől eltérve, magához ragadja a kezdeményezést. Didier kérdéseket kezd Nicolae Ciucă tábornok úrhoz, a fővezérkari vezetőhöz intézni a korvettek beszerzési eljárásával kapcsolatosan. Didier az egész konferencia előtt azzal a váddal áll elő, hogy a román katonai beszerzések nem átláthatóak és a „G to G” (kormányok közötti) eljárást követik. Ciucă tábornok mégis megőrzi higgadtságát, csak annyit válaszolva, hogy ez a vita nem e konferencia témája, de azt is, hogy katonaként kötelessége jelezni a vezetőségnek, hogy milyen felszerelésekre van szüksége a küldetéseihez.
E kínos momentum csúcspontja az volt, amikor Ian Steff, az amerikai Kereskedelmi Minisztérium képviselője közbelépett és átvette a mikrofont. Az amerikai arra hivatkozott, hogy biztonsági okokból van szükség a megállapodásokra, nehogy ellenséginkhez kerüljenek a különleges fegyverzetek, megemlítve, hogy az idők folyamán azzal vádolták a francia cégeket, hogy ellenségeinknek adtak el kifinomult fegyvereket, például Iránnak.
Mi a helyzet valójában?
A valóság egyszerű. A beszerzés szabályzata, mely megtalálható a Romtehnica honlapján, megemlíti, hogy a hajókat Romániában kell megépíteni, mert így a költségvetési pénzt visszaforgatják az ország iparába. Ehhez a hajógyártóknak időben és feltételek nélkül meg kell jelenjenek a román iparban. Ígérete szerint a Group Naval csak a pályázat megnyerése esetén fektet be és építkezik Konstancán (Constanţa). A Damen és a Fincantieri gyártók e téren jobban állnak. A Damen nemcsak már több mint 25 éve talpra állította a galaci (Galaţi) hajóipart, de idén a koreai Daewoo által lepusztulni hagyott mangáliai hajógyárat is megmenti, még a többségi részvénycsomagról is lemondva az állam javára. Ugyanakkor a Fincantieri az utóbbi években több mint 150 millió eurót fektetett a brailai (Brăila) és tulcsai (Tulcea) hajógyárakba, újra életet lehelve a helyi gazdaságba és új munkahelyeket hozva létre.
Ezért nincsenek Romániának autópályái
E pályázat helyzete sok más romániai pályázatéhoz hasonlít, ahol a gyengén felkészült versenyzők a botrányt használják fegyverként, hogy valószerűtlen nyugtalanságot keltsenek a törvényesen lezajlott eljárás megsemmisítése érdekében, azt remélve, hogy a következő fordulóban sikeresen pályáznak majd. Csakhogy ezúttal nagyobb a tét – a GDP 2 százaléka és a nemzetbiztonság.
A korvettek legyártása és a fregattok korszerűsítése nemcsak egyike a 2017–2020-as védelmi beszerzési stratégia számtalan projektjeinek. A versenyzők továbbra is pletykákkal fognak egymás ellen hadakozni, így botrányok is lesznek még. De számunkra, mint nép számára, csak a műszaki végeredmény releváns, hogy a legjobb minőségre menjen a pénzünk. A műszaki rész iránt érdeklődőknek olyan cikkek is a rendelkezésükre állnak, mint az ajánlatoknak a Resboiu független hírportálon megjelent józan elemzése.
Ştefan Iancu (Bucureştii Noi şi Vechi)
adevarul.ro, 2018. október 24., 20:42
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.