Most azok vannak hatalmon Bukarestben, akik az eddigi bel- és külföldi „megrendelők” számára fontosak, vagy legalábbis elfogadhatók – ezzel magyarázta a Krónikának nyilatkozó Pászkán Zsolt elemző a politikusokat célzó korrupcióellenes harc romániai lankadását. Szerinte Mircea Negulescu ügyész őrizetbe vétele rendkívül kényes ügy az új európai uniós főügyész, Laura Codruţa Kövesi számára.
Klaus Iohannis a DNA egyetlen éves tevékenységi beszámolóján sem vett részt azóta, hogy az alkotmánybíróság őt Kövesi leváltására kényszerítette (kronika.ro/Agerpres)
Számít még az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA)? – kérdeztük Pászkán Zsolt politikai elemzőtől. A szakértő úgy véli, ha a DNA 2019-re vonatkozó, idén márciusban nyilvánosságra hozott mérlegét nézzük, akkor elvileg működik, sőt sikert sikerre halmoz. De miközben az úgynevezett sikereket az intézmény vezetősége bőséges adatokkal támasztja alá – például részletesen beszámol a bírósági szakaszba juttatott esetek, a bűnösséget elismerő gyanúsítottak számának, a zár alá vont vagyontárgyak értékének növekedéséről –, sőt még a meggyanúsított magas rangú tisztségviselők tisztségeiről is közöl statisztikát, meglehetősen szűkszavúan és az egyebek kategóriába rejtve említi meg, hogy növekedett a jogerős felmentések száma.
„Ez utóbbira vonatkozóan is külső okokat nevez meg, így például a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) folytatott együttműködés alkotmánysértővé nyilvánítását, az igazságszolgáltatást és a DNA-t érintő politikai támadásokat vagy az igazságszolgáltatásra vonatkozó törvények 2018-as módosításait” – összegzett a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője. Hozzátette:
az is érzékelhető, hogy a DNA az utóbbi hónapokban, legalábbis a nyilvánosság előtt zajló tevékenysége alapján, inkább a politikailag kevésbé érzékeny területek felé fordult, érzékelhetően kisebb figyelmet szentelve még a legnyilvánvalóbb és gyanakvásra okot adó ügyleteknek is.
Kérdésünkre, hogy miért nincsenek mostanában politikusok elleni eljárások korrupciós ügyekben, a nagybányai származású elemző azt mondta, most azok vannak hatalmon, akik az eddigi bel- és külföldi „megrendelők” számára fontosak, vagy legalábbis elfogadhatók. „Ez lehet a magyarázata annak, hogy miniszter lehetett Ion Ştefanból, aki a villájával kapcsolatos, a valóságnak nem megfelelő bevallásaival éveken keresztül megrövidítette a focşani-i önkormányzatot. Vagy annak, hogy Costel Alexe környezetvédelmi miniszter és családja gyanús ingatlanügyletei ellenére nem indult semmilyen eljárás” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt. Úgy véli, a Nemzeti Liberális Párt 2019-es kormányra kerülése előtt, és különösen Laura Codruţa Kövesi uralkodása idején szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy ilyen magas rangú tisztségviselők „megússzák” a vizsgálatot, amennyiben nem a „megfelelő” párthoz tartoztak.
Pászkán Zsolt (kronika.ro/Youtube)
Az EuroCom romániai sajtófigyelőt is igazgató elemző szerint
a választások előtti hónapok megmutatják majd, hogy a DNA – és a SRI – újra bevet-e „unortodox” módszereket az eredmények „irányítása” érdekében, vagy ezúttal ez a fegyver felhasználatlanul marad.
Ebből a szempontból érdekes változást jelentett, hogy Klaus Iohannis a DNA egyetlen éves tevékenységi beszámolóján sem vett részt azóta, hogy az alkotmánybíróság őt Kövesi leváltására kényszerítette, holott korábban mindig ott volt a nagy pompával és militarizált környezetben megtartott eseményen.
Nemrég őrizetbe vették a Laura Codruța Kövesi volt DNA-vezér egyik legismertebb ügyészét, Mircea Negulescut.
A médiában Portocală (Narancs) becenéven is emlegetett ügyész a vád szerint bizonyítékokat hamisított, és megpróbált tanúkat megfélemlíteni.
Mi az üzenete az eljárásnak, s miért volt huszadrangú hír az őrizetbe vétel a bukaresti sajtóban? – kérdeztük az elemzőt. Pászkán szerint az ügy több szempontból is kényes. Úgy az új uniós főügyész, Laura Codruţa Kövesi, mint ahogy a médiaeseménnyé züllesztett korrupcióellenes harc haszonélvezői, vagy egyszerű hívei, nézői számára.
„Először is azért, mert a hamis tanúvallomások kikényszerítésével, hivatali visszaéléssel és más kapcsolódó bűncselekményekkel vádolt volt ügyészt Kövesi a DNA ploieşti-i elitegysége tagjának nevezve vette védelmébe, amikor először nyilvánosságra kerültek a Negulescuval szembeni súlyos vádak és ezt az álláspontját a mai napig nem vonta vissza és nem adott rá magyarázatot. Ebben Klaus Iohannis is a segítségére sietett, aki bűnözők vádaskodásainak minősítette az állításokat, miközben az ügyész elleni vizsgálatok még el sem kezdődtek, tehát mindketten nyíltan beavatkoztak egy gyanús ügy kivizsgálásának menetébe, megpróbálva előre megfélemlíteni azokat az ügyészeket, akiknek ez az eljárás a feladatuk volt. Másodsorban ez az eljárás súlyos csapás a Negulescu elleni eljárást kezdeményező SIIJ (a hazai igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség) tevékenységét, sőt létezését kifogásoló bel- és külföldi tényezők számára, hiszen az ügy esetlegesen sikeres lezárása igazolná, hogy szükség van egy ilyen, a számos túlkapással vádolt igazságszolgáltatást felügyelő szervre” – nyomatékosította a politikai elemző.
Pászkán Zsolt szerint elképzelhető, hogy ebből az ügyből kiindulva komoly vizsgálat indulhat arról, valóban Laura Codruţa Kövesi a legmegfelelőbb személy-e az európai főügyészi tisztségre.
Pataky István
2020. augusztus 08., 10:28 • utolsó módosítás: 2020. augusztus 08., 11:36
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.