Jakab Péter inkább egy székely szószólót látna szívesen az Országgyűlésben olyan politikusok helyett, akiket a székely szavazók juttattak be.
Erősen hat a magyar társadalomra a kormány „brüsszeli bombákat” ábrázoló, szankcióellenes kampánya – többek között ez derül ki a Political Capital friss kutatásából, amely az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos társadalmi véleményeket vizsgálta.
A Mi Hazánk fasiszta politikusának, egy újságíró felakasztása fölötte üdvös voltáról szóló elmélkedése, romaellenessége és antiszemitizmusa szinte a teljes román közéletben kiverte a biztosítékot. Nemcsak a szenzációkra éhes hírtelevíziók foglalkoztak nagy terjedelemben Bartha Barna sepsiszentgyörgyi kijelentéseivel, de megszólaltak a civil szervezetek, nyomozást indított a rendőrség és Nicolae Ciucă miniszterelnök is elítélte a „demokratikus értékeket súlyosan … olvasásának folytatása
Egy szuverenitásában korlátozott nemzeti közösségen belül az elsődleges politikai törésvonalat jellemzően az elnyomó hatalommal szembeni viszony határozza meg. Példák hosszú sorát lehetne idézni, de elég talán az Osztrák–Magyar Monarchia pártrendszerét említeni, ahol nem elsősorban a világnézeti alapállás határozta meg a pártstruktúrát, hanem a közjogi kérdések, a kiegyezés alkotmányjogi konstrukciójához való viszonyulás.
Pénzt csoportosítottak át a tanintézményeknek és a tömegközlekedést üzemeltető Urbana Rt-nek a szeptemberi soros önkormányzati ülésen Székelyudvarhelyen. A szejkefürdői ivó- és szennyvízhálózat átvételét, Márki-Zay Péter vendégül látását, valamint az európai uniós projektek megvalósításának elmaradását is számonkérték a polgármesteren a képviselők.
Az RMDSZ-t és a Fideszt okolta a nagybányai zászlóbotrányért Cătălin Cherecheș polgármester, aki a magyar közösség felé tett korábbi gesztusait is „felemlegette”. Pap Zsolt István alpolgármester ellenben az elöljáró tettét tartja provokációnak.
Miközben az ellenzék sorra bukja az eddig biztosnak hitt körzeteket az időközi választásokon az ország különböző részeiben, a budai vártól Miskolcig, a Nézőpont intézet legfrissebb felmérése szerint 6%-on álló Demokratikus Koalíció vezetője, Gyurcsány Ferenc a nemrégiben bejelentette, hogy árnyékkormány alakítanak. Felesége, a párt Európai Parlamenti képviselője, Dobrev Klára egy héttel ezelőtt be is mutatta „árnyékkormányának” … olvasásának folytatása
Parázs, de baráti hangvételű kerekasztal-beszélgetésen ütköztette álláspontjait az átalakulóban levő világrend és Európa jövője kapcsán a Vallásszabadság Házában Gerő András Széchenyi-díjas magyar történész, Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza Múzeum főigazgatója, L. Simon László író, költő, kultúrpolitikus, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, valamint Schiffer András ügyvéd, politikus, az LMP egyik alapítója. A 13. Kolozsvári Magyar … olvasásának folytatása
2022. július 23-án a Tusnádfürdői Nyári Egyetemen jártam, és részt vettem Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszédén. Néhány méterre voltam Mihai Tîrnoveanutól (a „Calea Neamului” kiadvány és egyesület alapítója) és közeli barátaitól, akik egy transzparenst emeltek fel, amelyen ez állt: „Valami örök: Erdély, román föld”. Az Orbánt hallgató tömegből egy közös „Fúúúúúj!” hangzott fel. A történtek … olvasásának folytatása
Miután brüsszeli kitérővel a bukaresti vezetőkhöz is eljutott Orbán Viktor tusnádfürdői „náci beszéde”, most alig bírják elengedni a témát. Klaus Iohannis sajtótájékoztatón emelte újabb magasságokba az ügyet, a koalíció keresztapjaként követelt magyarázatot, elhatárolódást, miegymást az RMDSZ-től, de azért megjegyezte: kormányválságra nincs szüksége Romániának.