Romániában egy szokás már régen megdőlt, és ez nagy kár, hogy úgy mondjam. Kimúlt az a szokás, hogy a magas állami pozíciókról becsületből lemondanak; akármilyen katasztrófa történik, senki sem hagyja ott a posztját. Mert senki sem érzi magát bűnösnek semmiért. Ha viszont valaki vonakodva kénytelen távozni, azt igyekszik egy csomó indoklással leplezni, amiből az következik, … olvasásának folytatása
Az RMDSZ minden eddiginél közelebb áll a választási összeomláshoz, pontosabban ahhoz, hogy idén ne érje el a választási küszöböt, és először kerüljön ki a kormányzás híres játékaiból. Azokból, amelyekből az a vicc született, hogy 4 évente azért tartanak választásokat, hogy eldöntsék, kivel fog kormányozni az RMDSZ. 2019-ben nagyon nehéz helyzetbe került, de egy “csoda” megmentette … olvasásának folytatása
Nem elvi, meggyőződésbeli hátteret kell amögött keresni, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) váratlanul Izraelben kezdett szövetségest keresni – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője. Annak kapcsán, hogy George Simion pártelnök a hét elején az izraeli nagykövettel találkozva elismerte Románia felelősségét a holokausztban, és elutasította az antiszemitizmust, leszögezte: mindez csupán … olvasásának folytatása
Orbán Viktor kormánya pénzzel és politikai befolyással finanszírozta mindkét romániai radikális magyar pártot, de valódi hatalom nélkül, de a legjelentősebb pártot, az RMDSZ-t is támogatta a párt vezetői által vezetett civil szervezeteknek adott pénzzel. (A cikket kizárólag a médiában zajló információs hadviselési tevékenység ábrázolására közöljük – ERS.)
Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök számára is kedvező volt, hogy a két kormányfő a héten váratlanul Bukarestben találkozott egymással egy munkaebéden – fejtette ki a Krónika kérdésére Pászkán Zsolt elemző. A Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint Ciolacu közvetítő és a román fősodratú média zavaró, torzító hatása nélkül szeretett volna személyes benyomást szerezni … olvasásának folytatása
Jakab Péter inkább egy székely szószólót látna szívesen az Országgyűlésben olyan politikusok helyett, akiket a székely szavazók juttattak be.
Erősen hat a magyar társadalomra a kormány „brüsszeli bombákat” ábrázoló, szankcióellenes kampánya – többek között ez derül ki a Political Capital friss kutatásából, amely az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos társadalmi véleményeket vizsgálta.
A Mi Hazánk fasiszta politikusának, egy újságíró felakasztása fölötte üdvös voltáról szóló elmélkedése, romaellenessége és antiszemitizmusa szinte a teljes román közéletben kiverte a biztosítékot. Nemcsak a szenzációkra éhes hírtelevíziók foglalkoztak nagy terjedelemben Bartha Barna sepsiszentgyörgyi kijelentéseivel, de megszólaltak a civil szervezetek, nyomozást indított a rendőrség és Nicolae Ciucă miniszterelnök is elítélte a „demokratikus értékeket súlyosan … olvasásának folytatása
Egy szuverenitásában korlátozott nemzeti közösségen belül az elsődleges politikai törésvonalat jellemzően az elnyomó hatalommal szembeni viszony határozza meg. Példák hosszú sorát lehetne idézni, de elég talán az Osztrák–Magyar Monarchia pártrendszerét említeni, ahol nem elsősorban a világnézeti alapállás határozta meg a pártstruktúrát, hanem a közjogi kérdések, a kiegyezés alkotmányjogi konstrukciójához való viszonyulás.
Pénzt csoportosítottak át a tanintézményeknek és a tömegközlekedést üzemeltető Urbana Rt-nek a szeptemberi soros önkormányzati ülésen Székelyudvarhelyen. A szejkefürdői ivó- és szennyvízhálózat átvételét, Márki-Zay Péter vendégül látását, valamint az európai uniós projektek megvalósításának elmaradását is számonkérték a polgármesteren a képviselők.