//
most olvassa...
Politika

Asztalos Csaba: a parlamenti pártok nem a védettségnek, hanem a halálnak adtak zöld utat – Maszol

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint meg lehetett volna fékezni a pandémia negyedik hullámát, ha a parlament már a nyár folyamán elfogadja az uniós digitális Covid-igazolvány munkahelyi bevezetéséről szóló törvényt. A Maszolnak nyilatkozva Asztalos Csaba cáfolta, hogy a jogszabály alkotmányellenes és diszkriminatív lenne. Sajnálatosnak nevezte, hogy a hazai döntéshozók elpolitizálják a járványkezelést, és kijelentette: a parlamenti pártok a törvény elfogadásának halogatásával hozzájárultak a hazai egészségügyi válsághelyzet súlyosbodásához.

Hiába sürgetik az elfogadását a szakemberek, csak november utolsó harmadában szavaz döntő házként a képviselőház a Covid-igazolvány munkahelyi bevezetéséről szóló törvénytervezetről, amelyik a múlt héten két szavazat híján megbukott a szenátusban. A felsőházban a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) és a vírustagadó Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a jogszabály ellen szavazott. Egyik legfontosabb érvük az volt, hogy a tervezet alkotmányellenes és diszkriminatív, mert sérti a munkához való jogot, és hátrányosan megkülönbözteti az oltatlanokat.

Mit írna elő a törvény? A képviselőházi elfogadás előtt álló törvénytervezet több, az egész állami szektorra és minden olyan magántulajdonú irodaépületre kiterjesztené a Covid-igazolvány munkahelyi bevezetését, ahol több mint ötven ember tartózkodik. Azoknak a közalkalmazottaknak, akik még nem oltatták be magukat, vagy nem gyógyultak meg a koronavírus-fertőzésből, saját költségükön kellene rendszeresen teszteltetniük magukat ahhoz, hogy dolgozhassanak. Ellenkező esetben a munkáltatónak 30 napra fizetetlen kényszerszabadságra kellene küldenie, azt követően pedig el is bocsáthatja őket, ha továbbra sem tesznek eleget a szabályoknak. A felfüggesztett munkaszerződésű alkalmazott visszatérhet a munkahelyére, ha felveszi az oltás első adagját.

 

A PSD azt is kifogásolta, hogy a jogszabály nem menti fel a korlátozások alól a családorvosok által elvégezhető antitest-vizsgálat alapján azokat a fertőzésen átesett embereket, akik védettséget szereztek ugyan, de nem szerepelnek a hivatalos nyilvántartásban, mert eltitkolták, vagy – tünetmentesek lévén – észre sem vették, hogy fertőzöttek.

Az alkotmány lehetővé teszi az emberi jogok korlátozását

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a Maszol megkeresésére cáfolta a törvényt elutasító politikusok érveit. Emlékeztetett arra, hogy Románia alkotmánya bizonyos célokból és bizonyos feltételekkel lehetővé teszi az emberi jogok korlátozását. Az alaptörvény 53. paragrafusának első bekezdésében felsorolt célok között szerepel a közegészség védelme is. Az emberi jogok korlátozásának formális feltétele, hogy az intézkedéseket parlamentben elfogadott törvény útján vezessék be. További feltétel, hogy a korlátozások arányban legyenek a kitűzött célokkal – ismertette az alkotmány előírásait.

Asztalos Csaba | Fotó: Agerpres

 

A CNCD elnöke szerint a Covid-igazolvány munkahelyi bevezetéséről szóló törvény eleget tesz az alaptörvény előírásainak. Hangsúlyozta: a jogszabály abban az esetben lenne diszkriminatív, ha azonos helyzetben lévő alkalmazotti kategóriák számára eltérő kötelezettségeket írna elő. Szerinte az elfogadás előtt álló törvény esetében erről szó sincs, mert a beoltott vagy a Covid-betegségből kevesebb mint 180 napja kigyógyult személyek más helyzetben vannak, mint az oltatlanok.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet, az EU járványvédelmi központja, illetve a hazai Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) is megállapította korábban, hogy a beoltottak és a betegségen átesett személyek sokkal kisebb arányban fertőződnek meg, kerülnek kórházba és halnak meg, illetve sokkal kisebb mértékben fertőznek az oltatlanoknál. Romániában például az INSP adatai szerint a koronavírus-fertőzés miatt kórházban ápolt vagy elhalálozott személyek 90–95 százaléka oltatlan volt.

„A tudományos tényeket nem teheti zárójelbe a parlament”

„A tudományos tények alapján tehát nem állítható az, hogy az oltatlan alkalmazottak ugyanabban a helyzetben vannak, mint a beoltott vagy a betegségen átesett személyek. Egyetlen intézménynek, a parlamentnek sincs joga kétségbe vonni vagy zárójelbe tenni tudományos tényeket, mert túlesik a hatáskörén” – szögezte le Asztalos Csaba. Hozzátette, nem minden megkülönböztetés diszkrimináció, és ebben az esetben jogos a megkülönböztetés. „Az államnak alkotmányos kötelessége megvédeni a polgárok élethez való jogát. Nézeteim szerint az élethez való jogot elsőbbség illeti meg a magánélethez vagy a munkához való joggal szemben. Ez utóbbiak nem abszolút jogok” – fogalmazott a CNCD elnöke.

Asztalos Csaba elmondta, a Covid-igazolványt már több európai országban, köztük Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Magyarországon is kötelezővé tették a munkahelyeken. Olaszországban például nem is a Covid-igazolványt, hanem egyenesen az oltást tették kötelezővé több alkalmazotti kategória számára. Ugyanakkor több EU-tagállamban az alkotmánybíróság is megvizsgálta ezt az intézkedést, és egyetlen esetben sem találták diszkriminatívnak vagy alkotmányellenesnek.

Legkorábban november 19-én szavaznak a tervezetről. Kedden a képviselőház házbizottsága úgy döntött, hogy hat különböző szakbizottságnak kell jelentést készítenie november 19-ig a Covid-igazolvány munkahelyi bevezetéséről szóló törvény tervezetéről, a módosító indítványokat pedig november 12-ig nyújthatják be a pártok. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Maszolnak nyilatkozva cáfolta a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR) azt az állítását, hogy ezekkel a határidőkkel a parlament „eltemette” a jogszabályt. Emlékeztetett arra, hogy a szenátus sürgősségi eljárással tárgyalta a tervezet, és így is eltelt 13 nap az iktatásától a szavazásra bocsátásáig. „A képviselőházban csak öt nappal lesz hosszabb az eljárás, mint a szenátusban. Azért van szükség több időre a vitára, mert a törvény az emberi jogokat hangsúlyosan korlátozó intézkedéseket vezet be. A szokványos eljárás egyébként a döntő házban sok esetben hónapokig elhúzódik, a most rögzített határidők ennék sokkal szorosabbak” – magyarázta a politikus. Hozzátette, az RMDSZ azzal nem értett egyet, hogy a tervezetről ilyen nagyszámú bizottság készítsen jelentést, ezért tartózkodott a házbizottsági szavazáskor. Az RMDSZ egyébként a szenátusban támogatta a törvénytervezetet.

 

A CNCD elnöke szerint a Covid-igazolvány munkahelyi bevezetéséről szóló törvénybe „abszolút belefér”, hogy rendszeresen saját költségükön teszteltessék az oltatlan alkalmazottakat. Ez az eljárás már általános tendencia Európában – jegyezte meg. „Az is egy tendencia, hogy a Covid-igazolvány kiváltását kizárólag az oltáshoz kötik. Tehát nem kaphatják meg azok, akik csak negatív tesztet tudnak felmutatni, a tesztelés ugyanis csak rövid távon bizonyítja a fertőzésmentességet. Nem lehet valakinek naponta turkálni az orrában az antigén-tesztes szűréshez” – magyarázta. Hozzátette, nem jelent hátrányos megkülönböztetést a törvénynek az az előírása sem, ha valakinek felfüggesztik a munkaszerződését vagy kirúgják az állásából, mert megtagadja a Covid-igazolvány kiváltását.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a törvény szerint a munkáltató is köteles oltalmazni az alkalmazottak egészségét. Mint mondta, a hazai privát szférában már számtalan munkáltató kéri az alkalmazottaitól a védettségi igazolványt, annak ellenére, hogy erre nincs törvényes keret.

Asztalos Csaba elutasította a PSD-nek azt az érvelését is, hogy a törvény diszkriminatív azokkal szemben, akik tünetmentesen átestek a betegségen, mert nem teszi lehetővé számukra, hogy ezt antitestméréssel igazolják. A CNCD elnöke arra hivatkozott, hogy nincs még kidolgozva tudományos alapokon nyugvó, egységes teszt az ellenanyagok számának mérésére. „Nem lehet például megállapítani azt, hogy az antitestek egy vizeletfertőzés miatt termelődtek a szervezetben, vagy koronavírusos fertőzés miatt. Ezért sehol a világon nem kapnak Covid-igazolványt egy antitestmérés alapján azok, akiket korábban nem vettek nyilvántartásba fertőzöttként” – magyarázta.

Már július végén el kellett volna fogadni a törvényt

Asztalos Csaba elmondta, nagyon fontos lenne, hogy a parlament mielőbb fogadja el a Covid-igazolvány munkahelyi bevezetéséről szóló törvényt. Érvei szerint sokkal kisebb a fertőzések, a megbetegedések és a halálesetek száma azokban az országokban, ahol az igazolvány felmutatására kötelezték az alkalmazottakat. Úgy vélekedett: a jogszabályt már jóval korábban, július végén, augusztus elején el kellett volna fogadnia a parlamentnek, és ez azért nem történhetett meg, mert a döntéshozók sajnálatos módon elpolitizálták a járvány kezelését.

„A parlamenti pártok nem a védettségnek, hanem a halálnak adtak zöld utat azáltal, hogy nem fogadták el korábban a törvényt, ami megfékezte volna a járvány negyedik hullámát. Övék a felelősség amiatt, ami most a kórházakban történi” – jelentette ki a CNCD elnöke, aki szerint jóval kevesebb lenne a fertőzöttek, a súlyos betegek és a halálesetek száma Romániában, ha korábban hatályba lép a Covid-igazolvány munkahelyi bevezetéséről szóló jogszabály.

Cseke Péter Tamás

2021. november 3., 14:37

https://maszol.ro/belfold/Asztalos-Csaba-a-parlamenti-partok-nem-a-vedettsegnek-hanem-a-halalnak-adtak-zold-utat

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: