Hallgatom a rádió egyik vasárnap reggeli műsorát, s ismét mellbe vág egy történésszel készített beszélgetés. Valamikor a második világháború utolsó két évében elkövetett háborús bűntettről van szó, amelyről a felvidéki kisebbség valószínűleg tudott, a magyarság többsége viszont nem. Az érintett családok tagjai nem beszéltek, mert a „demokratikus” Csehszlovákiában, ha mástól nem, de a kitelepítéstől és a vagyonelkobzástól félni kellett. A Kelet-Közép-Európát csizmájával letipró Sztálin szó nélkül eltűrte (sőt, elvárta) a Vörös Hadsereg katonáinak és szláv szövetségeseinek az atrocitásait.
De miről is van szó? Pozsony (Bratislava) mellett egy magyarok lakta kis falu területén létrehoztak egy gyűjtőtábort. Oda hurcolták a Pozsonyból kitelepített német és magyar lakosokat. Meg a keletről, a közeledő háború elől nyugatabbra menekült civileket. Aztán a „cseh gárda” felfegyverzett tagjai behatoltak a táborba, s legyilkolták az ott lévőket. Mindenkit. Többségében nőket, gyermekeket és időseket. Férfi alig akadt közöttük. A halottakat tömegsírba dobálták. A hatóságok szerint néhány százan, a történészek szerint akár néhány ezren is ott lelték halálukat.
Kivizsgálás? Nem történt semmi, még a gárda parancsnokának a nevét sem közölték. Akárcsak a Délvidéken a szerb partizánok kegyetlenkedései után.
Az 1950-as években aztán a csehszlovák kommunista hatóságok a falu megmaradt házait ledózeroltatták. Eltűntették a föld felszínéről, hogy a településnek a nyoma, sőt a neve se maradjon fenn. Azon a területen, a tömegsírokra épült fel Pozsony legnagyobb lakónegyede.
Elgondolkozom azon a találó megállapításon, hogy a győzőknek mindig igazuk van. A történelembe a gonoszság illusztrálására bekerült a németek által elkövezett Oradour sur Glane-i vagy a lidicei mészárlás, a magyar „hideg napok”. De sehol egyetlen elítélő megállapítás sem esik az amerikai vagy szovjet katonák és szövetségeseik semmivel sem kisebb atrocitásairól. Legfeljebb egymondatos említés. Avagy Tito partizánjainak mészárlásairól Újvidéken, a román hadsereg civil áldozatairól Köröstárkányban. Ezeket a sértettként érintett nemzetek történelmében csak szakdolgozatokban ismertetik. Történelmi összefoglalóban legfeljebb félszóval!
Ha netalán egyszer elkészülne egy olyan jelenkori világtörténelem, amelyet nem csak a győztesek igénye szerint értelmeznének, a világ nagyot csodálkozna, megdöbbenne azon, hogy „olyan” is volt? Hogy a hófehér, ártatlan bárányként dicsőített hadseregek katonái is ugyanolyan kegyetlenül bántak nemcsak a hadifoglyokkal, hanem az ártatlan civil lakossággal is?
Végül egy döbbenetes, mindeddig nem ismert statisztikai adat: a szovjet hadifogolytáborokban a németek túlélési rátája négyszer kisebb volt, mint a németországi hadifogolytáborokban a szovjet katonáké.
Aki nem hiszi, utána nézhet!
Ujj János
2022. november 17., 16:27
https://www.nyugatijelen.com/allaspont/a_gyozok_igazsaga_1.php
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.