Romániában egy szokás már régen megdőlt, és ez nagy kár, hogy úgy mondjam. Kimúlt az a szokás, hogy a magas állami pozíciókról becsületből lemondanak; akármilyen katasztrófa történik, senki sem hagyja ott a posztját. Mert senki sem érzi magát bűnösnek semmiért. Ha viszont valaki vonakodva kénytelen távozni, azt igyekszik egy csomó indoklással leplezni, amiből az következik, hogy ő valójában hős/áldozat volt. Ebből a (szomorú) szempontból a szomszédos Magyarország a hétvégén nagy leckét adott nekünk méltóságból és becsületből, amikor az elnök és más méltóságok lemondtak egy olyan botrányt követően, ami nekünk kis viccnek tűnt volna.
Bogdan Tiberiu Iacob
Egy gyors emlékeztető: Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke szombaton bejelentette lemondását, mivel tavaly hibázott, amikor kegyelmet adott egy férfinak, aki segített eltussolni egy gyermekotthonban történt szexuális visszaélést.
“Hibát követtem el… A mai az utolsó nap, amikor elnökként önökhöz fordulok” – mondta Novák az állami televízióban közvetített beszédében.
“Tavaly áprilisban hoztam meg a kegyelemről szóló döntést azzal az indokkal, hogy a fogvatartott nem élt vissza az általa felügyelt gyermekek kiszolgáltatottságával. Hibát követtem el, mert a kegyelem és az indoklás hiánya alkalmas volt arra, hogy kételyeket ébresszen a pedofíliával szembeni zéró toleranciával kapcsolatban” – mondta Novák búcsúbeszédében, amelyben meg sem próbált kifogást keresni, nyíltan és őszintén vállalta a felelősséget.
Szintén szombaton lemondott az Orbán-kabinet volt igazságügyi minisztere, Varga Judit, aki a Fidesz választási listáját vezette, és aki szintén aláírta a kegyelmet.
Négy elnöki tanácsadó is csoportosan lemondott.
Hat budapesti politikai nagyágyú távozott a hibás kegyelmi döntés miatt. Tették ezt a közfelháborodásra reagálva és azért, hogy ne hagyják jelentős erkölcsi leshelyzetben Orbán Viktor pártját. Mert a FIDESZ a családi értékek híve, és a pedofília nem tartozik ezek közé.
Ilyet nem lehet látni Romániában.
Egy olyan ország, ahol egymást követik a sok halottal és sebesülttel járó tragédiák, benzinkutak robbannak, vonatok siklanak ki, autópályák robbannak fel, kórházak égnek le betegestől, időseket irtanak ki az idősotthonokban, repülőgépek és helikopterek zuhannak le, elítélt bűnözők menekülnek a hatóságok orra elől, a olyan hivatali visszaélések történnek, amelyek milliárdokba kerülnek a népnek, embereket kutyák tépnek szét az utcán.
De a szabály az, hogy senki sem távozik a hivatalból.
Sem a büntetőügyek megindításakor, sem a bíróság elé állításakor nem mondanak le a helyükről.
Még akkor sem, ha jogerős ítéletet kapnak, mint Liviu Dragnea esetében az első elítélése után, amikor is zavartalanul a politikában maradt, és újra jelöltette magát. Még akkor sem, amikor bebizonyosodik, hogy közönséges plagizálók.
A kevés kivétel nem a becsületről szól, hanem a kár mérséklésének vágyáról, hogy a vétkességek megállapítása ne menjen feljebb a hierarchiában, vagy a párton belüli leszámolás lehetőségéről, mint Gabriela Firea és Marius Budăi miniszterek lemondása esetében.
A sors iróniája, hogy az elmúlt években volt néhány látványos lemondás, de még ma sem sikerült tisztázni őket, ez egy újabb mioritikus paradoxon: Eduard Hellvig a SRI-ből, Vasile Dîncu, Sorin Câmpeanu vagy Victor Costache miniszterek a kormányból, Florin Cîțu a PNL vezetőségéből és így tovább.
Egyszer felhívtam a figyelmet arra, hogy magának Klaus Iohannis elnöknek is le kellett volna mondania, miután 2021 októberében egyértelműen kijelentette:
“Az oltás az egyetlen megoldás, amelyet működőképesnek látunk minden olyan országban, ahol a lakosság túlnyomó arányú beoltásával jelentősen csökkent a járvány. Ez egyúttal a végső érv mindazokkal szemben, akik az oltások szándékos vagy tudatlan megkérdőjelezésével közvetve felelősek és bűnösök azoknak az embereknek a szenvedéséért, akiket állítólag meg akarnak menteni a képzeletbeli mellékhatásoktól.”
Csakhogy a hivatalos dokumentumokból később kiderült, hogy az itteni hatóságok már régóta tudtak az oltások számtalan mellékhatásáról, és továbbra is hazudtak az embereknek, az elnökkel az élen.
Az örök Raed Arafatról nincs értelme beszélni, úgy tűnik, hogy minden tragédia, ami a községében történik, inkább bebetonozza őt a székébe, mint megingatja.
Mint mondtam, Magyarország leckét adott méltóságból a román politikusoknak egy olyan hiba miatt történt nagy visszalépéseivel, amely nálunk legfeljebb megvető nevetést váltott volna ki.
Olyan leckét, amelyből nyilvánvalóan egyetlen román politikus sem fog megérteni semmit.
Bogdan Tiberiu Iacob
2024. február 12.
Lecția ungurească pentru România – țara în care au murit demisiile de onoare
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.