Restaurálták a gyulafehérvári székesegyháznak a 13. század vége és a 14. század második fele közötti időszakban készült kapuzatát, amely a középkori kőfaragó-technika színvonalas alkalmazásáról tanúskodik. A munkálatok a magyar kormány által finanszírozott Rómer Flóris-terv támogatásával valósulhattak meg.
A kapuzatot szőlőindás faragványokkal díszített oszlopfejezetek és csúcsívsorok hangsúlyozzák és magas, háromszögű oromzat zárja (kronika.ro/Facebook – Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség)
Megújult bejárattal várja az érdeklődőket a gyulafehérvári székesegyház: a kapuzat restaurálása a magyar kormány által finanszírozott Rómer Flóris-terv támogatásával valósulhatott meg idén. A munkálatot Asztalos György kőrestaurátor felügyelte – tájékoztatott a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Facebook-oldalán.
A Megújuló magyar műemlékek a Kárpát-medencében elnevezésű terv a külhoni magyar vonatkozású épített kulturális örökség értékeinek feltárását, tudományos igényű kutatását célozza, valamint segíti a műemlékek méltó állapotban tartását, helyreállítását.
A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuzata feltehetően a 13. század vége és a 14. század második fele közötti időszakban készült, építésének pontos dátuma nem ismert. A gótikus kapuzat részletei a középkori kőfaragó-technika színvonalas alkalmazásáról tanúskodnak. A kapuépítmény a nyugati homlokzatot díszíti, a falat szinte teljes egészében kitölti. A templom hossztengelyében áll és a két torony között kialakított nyitott előcsarnokból nyílik. A kapuzatot szőlőindás faragványokkal díszített oszlopfejezetek és csúcsívsorok hangsúlyozzák, és magas, háromszögű oromzat zárja. Eredetileg a bélletekben oszlopok állhattak (vagy voltak elképzelve), amelyek még impozánsabb külsőt adhattak az építménynek.
A gótikus kapuzat a részleteivel a középkori kőfaragó-technika színvonalas alkalmazásának tanúja. A restaurátorok a bélletek (a kapunak a fal vastagságában kialakított, lépcsőzetesen szűkülő díszített keretei) és a faragványok zugaiban festéknyomokat azonosítottak. Ebből arra lehet következtetni, hogy egykor a kapuzat több színben festett volt. A lunetta is festett lehetett, de ebből csak egy vörös színű előrajz – valószínűleg a donátor ábrázolása – maradt fenn.
A bejárat két oldalán, a gyámköveken egy angyal- és egy ördögfigura látható. A jó és gonosz megtestesítői mintegy figyelmeztetik és állásfoglalásra késztetik a kapun be- és kilépőket. A gyulafehérvári érseki székesegyház a Szent István király által alapított erdélyi püspökség, majd az 1991-ben érsekség rangjára emelt főegyházmegye széktemploma.
Kiss Judit
2021. március 25., 10:58
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.