//
most olvassa...
Emberi jogok, EU, Közösségi/kisebbségi jogok, Kormányzás, Magyar szervezetek, Magyar-román, Magyarokról, Politika, Régiók/autonómia

Dolgozni csak pontosan, szépen … – Székely Figyelő

S persze szabályosan, a törvények betartásával. Ezen elvárások érvényesek mindenkire egy jogállamban, de még hatványozottabban egy olyan közintézményre, amelynek szerepe egy törvény betartatása, állampolgári jogok védelme. Ilyen például a Diszkriminációellenes Tanács. Mely intézmény egyre nagyobb számú panaszt kezel évente, ezért egyetlen határozatából nem lehet messzemenõ következtetéseket levonni. Ebbõl azonban nem következik, hogy egyetlen határozat tanulmányozása nem tud tanulságokkal szolgálni. Nézzünk tehát egy ilyen határozatot, amit a napokban kézbesített a posta:

illusztráció

566/2021-es Határozat

Ahhoz, hogy részletesebben elemezhessük ezt a határozatot, a tisztelt olvasóknak ismerniük kellene a panaszt, aminek nyomán született, az azonban egy elég hosszú és nem túl könnyû olvasmány, lényegét azonban röviden össze tudjuk foglalni: Dan Tanasã egyesülete bíróságon kérte a gyergyószentmiklósi városháza magyar feliratának az eltávolítását, azonban azt a pert jogerõsen elvesztette (magyarán a bíróság kimondta, hogy kérésének nincs joglapja, sõt, az érvényes törvénynek megfelelõen az épületen kell szereplejen annak magyar neve is). Erre õ nekiesett a megye prefektusának, s nyilvánosan felszólította, hogy tegyen eleget törvényes kötelességének és távolíttassa el a feliratot. A felszólítása pedig természetesen számos lelkes hívét arra ösztökélte, hogy válogatott módon szidja és gyalázza a magyarokat, akik lám megsértik az ország törvényeit. Ezen felszólítás és az olvasói hozzászólások miatt tettünk panaszt a Tanácsnál, annak nyomán született a fenti határozat, amiben lényegében az áll, hogy nincs itt semmi gond, törvénysértés nem történt.
S akkor nézzünk meg pár dolgot ezen határozatban:

Az elsõ és legegyszerûbb, amire akár legyinteni is lehetne, de azért mégis csak égés, az a cikkelyek számozása. Már a második oldalra érve látható, hogy az 5.-et a 7.-ik követi, de igazán szürreális a 7. oldal, ahol a számozás így néz ki: 28, 31, 24, 25, 26, 27, 27, 28, 29. Ez egyszerûen minõsíthetetlen.

A második oldalon, félkövérrel írva található egy idézet az általunk bepanaszolt bejegyzésbõl, amiben egyértelmûen az áll, hogy Tanasã felszólítja Hargita megye prefektusát, hogy fejezze be a semmittevést és rögvest indítsa el a törvényes eljárást a törvénytelenül kihelyezett “Városháza” felirat eltávolítására. Majd a már említett 7. oldalon, a 31. pontban az áll, hogy a Tanács megállapítja, hogy a bepanaszolt személy nem állítja azt, hogy a prefektus törvényt sért. Mit lehet erre mondani? Úgy néz ki, hogy – óvatosan fogalmazva – az elemi logika nem erõs oldala a Tanácsnak.

Két ponttal odébb (tehát a 7. oldalon szereplõ 25. pontban) az áll, hogy a Tanács megállapítja, hogy jelen esetben nem indokolt az államnak beavatkozni és korlátozni a bepanaszolt szólásszabadsághoz való jogát. Mindezt olyan körülmények között, hogy a bepanaszolt személy kimondott célja az, hogy Gyergyószentmiklóson, a városháza épületén maradjon csak román felirat, a magyart távolítsák el. Ha létezik vegytiszta megnyilvánulása a diszkriminációnak, akkor ez az: legyen kiírva románul, de magyarul ne. A Tanács törvényes feladata pedig az, hogy diszkrimináció esetében avatkozzon be és “korlátozza az elkövetõ szólásszabadsághoz való jogát” (vagyis büntesse meg az illerõt), mert az a jog nyilvánvalóan nem abszolút jellegû, a román alkotmány is rögzíti, hogy bizonyos esetekben azt korlátozni kell (tehát kötelezõ, nem csak lehetséges). Ezen esetek között van a diszkrimináció is.

A 33. paragrafus második fele (s ehhez már némi elõzetes ismeret kell, hogy az ember észrevegye, hogy abban a paragrafusban két dolog van összemosva) az Emberjogi Bíróság joggyakorlatáról szól, s mindaddig teljesen rendben van, míg az utolsó mondathoz érünk, amiben az áll, hogy a bepanaszolt személy törölte a törvénybe ütközõ hozzászólásokat, ezért nem büntetendõ. Ez az állítás ugyanis tényszerûen nem igaz, hisz egyrészt azért tettünk panaszt, mert Tanasã nem moderálta a hozzászólásokat, másrészt pedig közel három hónappal a panasz benyújtása után még letettünk a Tanács asztalára egy adag törvénybe ütközõ hozzászólást, amik a panasz benyújtása után születtek.

Megállapítható tehát, hogy a 34. paragrafusban álló két megállapítás mindegyike tényszerûen hamis, így teljes mértékben megalapozatlan a Tanács azon döntése, hogy nem alkalmaz büntetést, mert nem tapasztalt törvénysértést.

S hogy értse mindenki jól: semmi személyes gondunk, vitánk, stb. nincs Dan Tanasã-val, ellenben tekintettel az általa sok éve folytatott magyarellenes ténykedésre és uszításra, a társadalom érdeke az, hogy ennek legyen már vége. Ahhoz képest egy ilyen határozat csak a szarvát növeli és azt fogja eredményezni, hogy még nagyobb lendülettel folytatja ezt a kútmérgezõ tevékenységet. Ezért ideje lenne már megállítani õt, s az Diszkriminációellenes Tanács egyike azon intézményeknek, amelyek ezt könnyûszerrel meg tudnák tenni. Ha akarnák…

Árus Zsolt

2021. augusztus 25.

http://blog.sic.hu/szekelyfigyelo/2021/08/25/dolgozni-csak-pontosan-szepen/

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: