Egyik anyagomban már májusban arra figyelmeztettem, könnyen meglehet, hogy a modern formátumú román állam létezése első száz évének jövő évi megünneplése inkább megosztottságot és gyűlöletet hoz majd magával, mint megbékélést. Az utóbbi napok történései igazolják, hogy a helyzet bonyolult és úgy tűnik, hogy Klaus Iohannis van a legkényesebb szerepben, aki egyre nehezebb egyensúlyozásra kényszerül.
Annyira, hogy jogosan merül fel a kérdés, tényleg jó ötlet-e a Centenárium jövő évi túlzottan pompázatos megünneplése. De erre én nem, legfeljebb elismert szakemberek – történészek, szociológusok, széles látókörű államférfiak és így tovább – tudnak válaszolni. Amennyiben rendelkezünk ilyenekkel, persze.
Tavasszal azt írtam, hogy már elkezdődött a Nagy Egyesülés (így! – E-RS) körüli bolondokháza, akkor ezzel a Nemzetegyesítési Háború Centenáriumáról (így! – E-RS) és a Nagy Egyesülés Centenáriumáról (így! – E-RS) szóló, május 3-án elfogadott törvényre utalva. A PNL (Nemzeti Liberális Párt – E-RS) által Klaus Iohannis számára gyártott, a PSD-ALDE (Szociáldemokrata Párt – Liberálisok és Demokraták Szövetsége – E-RS) által drasztikusan módosított, a liberálisok által a CCR-nél (Alkotmánybíróság – E-RS) megtámadott törvény megmutatta nekünk, hogy mit jelent mioritikus stílusban ünnepelni. Ivászattal és táncolással kezdődik, verekedéssel végződik. A szóban forgó botrány hátterét itt megtalálhatják.
De szintén tavasszal jelentek meg a magyarok idegességének első jelei is: a nagy vezetők, Markó Bélával (az eredeti szövegben: „Marko Belo” – E-RS) és Kelemen Hunorral az élen az RMDSZ kongresszusán felfedték a kártyáikat – a magyaroknak egyáltalán nincs okuk jövőre ünnepelni, ellenkezőleg.
Ezt egy szünet követte, de a mérkőzés néhány napja folytatódott, amikor elérkezett a Nagy Egyesülést (így! – E-RS) előrevetítő első világháborús mărăşeşti-i, mărăşti-i és ojtozi hősi harcok századik évfordulója.
A magyarok újra elővették a románok számára boldog, ám a magyarok számára tragikus történelmi momentum tézisét.
Ezúttal kemény ellenreakciók kezdenek érkezni: egy közismert, Alexandru Cumpănaşu által vezetett civil szervezet (Románia Modernizációjáért Nemzeti Koalíció – CNMR – E-RS) hivatalosan követeli Kelemen Hunor román állampolgárságának visszavonását. Elvárnád, hogy egy emberi jogokra szakosodott szervezet tudja azt a banális igazságot, hogy a világon sehol sem lehet visszavonni a születéssel szerzett állampolgárságot, ezt törvény és alkotmány is rögzíti.
Nehezen hihető, hogy Alexandru Cumpănaşu ne tudná ezt, sokkal inkább a törvénynek a botrány eszkalálása kedvéért történő figyelmen kívül hagyásának vagyunk a tanúi.
Arról is értesülünk, hogy a történelemkönyvekből hirtelen eltűnt Măriuca Zaharia fiatal hősnő története (a 12 éves kislány állítólag megfigyelőként esett el a mărăşeşti-i csatában – E-RS) és így tovább.
De Klaus Iohannisnak is komoly gondjai vannak e téren.
A mărăşeşti-i emlékünnepségeken komoly szlalomot kell végrehajtani a szimbólumok között.
Hiszen Mărăşeşti-en és Ojtoznál azok ontották vérüket a bátor román katona mellett, akik ma a nem-barátok listáján szerepelnek, vagyis az oroszok.
Ugyanakkor pont azok ellen harcoltunk, akikkel most nagy barátok vagyunk: vagyis Németország és Ausztria ellen.
Azok hadseregében pedig, akárcsak Hitlerében a második világháború idején, ott harcolt az elnök szászainak többsége.
Akárhogy is nézed, nehéz helyzet.
Miként dicsőítsd az egyiket, hogy ne sértsd meg a másikat?
A következőket mondta az elnök a mărăşeşti-i beszédében:
„Ez a megfelelő alkalom, hogy hálával idézzük fel a Berthelot tábornok által vezetett francia katonai misszió támogatását, mely jelentős mértékben hozzájárult az 1917 nyarán elért győzelmekhez. Ugyanakkor tisztelettel megemlékezünk a román katonák mellett a harcban, a mărăşeşti-i csatamezőn elesett orosz katonákról is”.
A dicsőítésben fordítva lett volna a helyes sorrend, tekintettel arra, hogy az oroszok több mint 25.000 embert veszítettek Moldvában, az elesett 27.000 románnal szemben, míg Berthelot franciái nagyjából 1.500-an voltak összesen.
Igen, de az oroszok ma a feketelistán szerepelnek.
Sőt, az elnöknek be kellett illesztenie egy kvázi fedező, az akkori ellenségek, mai barátok iránt könyörületességet mutató megfogalmazást is.:
„Egy évszázaddal az első világháború után azokról is megemlékezünk, akik hazánk földjében pihennek, függetlenül attól, milyen zászló alatt harcoltak és milyen nyelven esküdtek neki hűséget. Béke poraikra!”.
Iohannisnak a végén muszáj volt leszögeznie azt is, hogy „Románia egy évszázaddal később erős állam, melyre a szövetségesek és partnerei támaszkodhatnak, stabilitási és biztonsági pillér ebben a térségben. Ez pedig nagyrészt a Román Hadseregnek (így! – E-RS) is köszönhető”.
Még jó, hogy az elnöknek még a hőseinkről szóló megemlékezésen is a szövetségesek stabilitásán jár az esze.
Nagyon valószínű, hogy a német etnikumúaknak az 1917-es harcok centenáriumával kapcsolatos kényes helyzete vezetett ahhoz, hogy éppen ebben az időszakban tartják példátlan, sőt kimondottan gyanús pompával az Össz-szászság Napjait.
Szerintünk több szempontból is gyanús: először is, a korábbi szokásos alkalmaknál 7-8-szor több szász vett részt, az ünnepség pedig jóval hosszabb (összesen nagyjából két hétig tart). 12.000 szászt hívtak meg, csak külföldről úgy tízezret, miközben a korábbi években csak néhány százan, legfeljebb kétezren vettek részt. Különben egész Romániában sincs több 14-15.000 szásznál. Másrészről idén nincs semmi különösebb alkalom, 2014-gyel ellentétben, amikor az észak-erdélyi nagy deportálás 70. évfordulója volt (nem világos, hogy a szerző kikre gondol, mert az erdélyi – nemcsak észak-erdélyi – németek Szovjetunióba deportálása 1945 és 1949 között zajlott; ha viszont a zsidókra, akkor nem igazán érthető az okfejtés – E-RS).
Nem utolsó sorban, az ünnepre hagyományosan szeptemberben kerül sor; idén arra hivatkozva kérték előrehozását augusztusra, hogy Németországban ebben az időszakban vannak a szabadságolások és könnyebb Romániába jönni. Érdekes, de Németországban, mint mindenhol máshol, MINDEN évben augusztus a szabadságolások hónapja.
Úgy tűnik, hogy valaki, akinek jó rálátása van az összképre, össze akarta mosni a német etnikumúak ünnepét az első világháború tiszteletére szervezett eseményekkel, hogy némileg „kiegyensúlyozza” a képet és jelezze, hogy rég véget ért az ellenségeskedések kora. És minél jobban feledtesse, hogy azokban az időkben a románok és a német etnikumúak a véres barikádok eléggé ellentétes oldalain álltak.
És erre a történelmi tényre, akarva-akaratlanul, folyamatosan emlékeztetni is fognak a következő évben.
Németország PR-akciója lenne a szászok idei megaünnepe?
Lehetséges, tekintettel arra, hogy a szervezéssel és finanszírozással idén a szászok egy sor németországi, nem pedig romániai szervezete foglalkozott.
Mindenesetre, egyre világosabb, hogy az első világháború és a Nagy Egyesülés (így! – E-RS) nem nagyon teszi boldoggá sem a magyar, sem a német etnikumúakat. És minél nagyobb lesz az ünneplés, annál szélesebbre és szélesebbre nyílhatnak ki újra a régi sebek.
Következésképpen talán nem lenne rossz ötlet, ha az elmúlt évszázadról szóló megemlékezés valamivel diszkrétebb, valamivel tapintatosabb lenne, a hiúságok kímélése érdekében. De, mint mondtam, erről a társadalom arányérzékkel és józansággal megáldott elittényezőinek kellene dönteniük.
Nagyjából úgy, hogy európai szinten történt, amikor a legendás német kancellár, Helmut Kohl 1994-ben, Németország képviselőjeként először kívánt részt venni a normandiai partraszállás – akkor 50. – évfordulója alkalmából szervezett eseményeken. Udvariasan elutasították, elmagyarázva neki, „még túl korai” lenne, hogy a német zászló együtt lobogjon a volt ellenfelek zászlóival. Még egy évtizednek kellett eltelnie, hogy Gerhard Schrödert beengedjék a 60. évfordulóra. De még akkor is voltak olyan amerikai és brit veteránszövetségek, melyek hevesen tiltakoztak: még túl korai.
Romániában vajon elég későn van már?
Bogdan Tiberiu Iacob
corectnews.ro, 2017. augusztus 8., 11:30
O întrebare legitimă: Este benefică o mega-sărbătorire a centenarului Unirii?
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.